2016. április 19., kedd

Beszámoló a sámánszertartásról a MITEM keretében


A budapesti Nemzeti Színházban éppen zajló MITEM nemzetközi színházi fesztivál keretében múlt hét szerdán egy koreai sámánszertartást tekinthettek meg a szerencsés nézők.

Azért hívom szerencsésnek azokat, akik ebben a bő 1,5 órában ott voltak, mert egy Koreában is ritkán látható, egy meghatározott helyszínen, a Jindo-szigeten hagyományos rituálét hozott el Magyarországra ez a társulat. A társulat valójában színészekből, zenészek és énekesekből állt, ez alkalommal igazi sámán nem érkezett velük. A Jindo-szigeti Művészeti Csoport (진도예술단) célja, hogy mind a Koreai-félszigeten, mind a világ más tájain megismertesse a koreai hagyományokhoz tartozó ezen ritkaságot.

Ez a sámánszertartás egy kifejezetten haláleset után tartott rituálé. Ssitkimgutnak (씻김굿), azaz megtisztító sámánrítusnak nevezik. Célja, hogy az elhunyt lelkét kiengesztelje, megtisztítsa és biztonságba elbocsátsa, átkísérje a másik világba. Ehhez a már elhunyt ősök szellemét is meghívják és őket szórakoztatják, hogy aztán ők befogadják maguk közé az újonnan érkezőt. A valódi szertartást éjszaka, több hosszú órán keresztül tartják. Valamint a színházban bemutatott műsor tartalmazta a halottbúcsúztatás azon elemét is, amikor a koporsót egy hajóként feldíszítve a siratók elviszik a temetés helyszínére, ez a valóságban az éjszakai rituálé után, másnap következett be.
Az előadás során hallhattunk hagyományos koreai hangszereket és több sámántáncot is.
Az előadás során a sámán szerepét játszó egyik hölgy megszólította a magyar közönséget is. Koreai nyelven beszélt, tehát ebből a nézők sorában a többség valószínűleg nem sokat értett, de véleményem szerint nem is ez a lényeg. A hölgy maga is kifejezte, hogy ugyan a nyelvünk eltérő és nem érthetjük egymást, de reméli, hogy a zene és az ének dallama át tudja adni azt a jelentést, amit ilyenkor meg kell érteni. Valamint megköszönte a lehetőséget, hogy egy ilyen messzi országban is  bemutathatják értékes hagyományuk egy különleges darabját, és örül neki, hogy erre ennyien kíváncsiak.

Az előadás után a közönségtalálkozó sajnos elmaradt, de a MITEM prospektusában olvasható Dr. Birtalan Ágnes magyar nyelven írt ismertetője.

Remélhetőleg a következő években még sok ilyen előadásra kerül sor!


2016. április 8., péntek

Találkozás koreai gyerekekkel

Hazatérésem előtti hétvégén volt még szerencsém részt venni egy programon, ahol koreai gyerekekkel foglalkozhattunk. 

A feladatunk egészen egyszerűen annyi volt, hogy egy főzőstúdióban sütöttünk velük egy sütit, amit aztán hazavittek, aztán főztünk egy palotai ddeokbokkit (궁중떡볶이, nem a piros, csípős, hanem édesszószos változat, hússal). Azután pedig egy szűk órában a párunknak beosztott kispajtásnak mesélhettünk a saját országunkról, természetesen koreaiul, mutathattunk nekik képeket, stb. és a végén írtunk egymásnak emlékbe egy rövid kis levelet.


Nagyon tartalmas és egyben érzelmes, kellemes szombat telt így el. Alig lehetett észrevenni, ahogy megy az idő.
Az eseményről interjú is készült, koreaiul (http://knewsletter.kf.or.kr/?menuno=4151) és angolul (http://enewsletter.kf.or.kr/?menuno=4169) is olvasható. ^^
Szerencsére sikerült megszerezni a kislány elérhetőségét, aki az én párom volt.

Már készítem neki a kis csomagot Magyarországról!
Ő az, Yunji <3




2016. április 1., péntek

MITEM Jindo ssitgimgut - koreai sámánszertartás a Nemzeti Színházban


A III. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó keretében idén koreai "darab" is kerül színpadra a budapesti Nemzeti Színházban.
A "darab" azért idézőjeles, mert valójában egy sámánszertartásról van szó, a Dél-Korea délnyugati partjához közeli Jindo-sziget halottkísérő, megtisztító szertartásáról.
A sámánizmus Magyarországon ugyan hagyománnyal rendelkezik, manapság azonban inkább humbuknak tekinti talán a többség, Dél-Koreában viszont a mai napig sokak által keresett és bizalommal bíró hiedelem (ezt szintén idézőjelbe tenném szívem szerint).


A MITEM részleteiről, színes programjáról és a műsorok részleteiről innen kiindulva lehet kutakodni:

A ssitgimgut nevű szertartáss várhatóan több óráig fog tartani, április 13-án este 8 órától kezdődően a Nemzeti Színház Nagyszínpadán. Jegyek még korlátozott számban kaphatóak, közönségtalálkozó is megrendezésre kerül, hogy a színpadon hallott és látott dolgokat a magyar nézőközönség számára is egy kicsit világosabbá tegyék, közelebb hozzák.


Egy páratlanul érdekes és kihagyhatatlan előadásra lehet számítani!
Aki a koreai kultúra iránt egy kicsit is érdeklődik, nem szabad kihagynia!


2016. március 20., vasárnap

Fizess Verssel a kávédért


Kicsit off-topik, de nagyon jó kezdeményezésnek tartom.

Julius Meinl kávézókban márc. 21-én hétfőn verssel és idézettel lehet a kávé árét kiváltani.
A résztvevő kávézók listája az interneten több fórumon is megtalálható, facebook-eseményt is hoztak létre. 
Győr:
Széchenyi Egyetem Irodalmi Kávézó
Petz-kórház kávézó


2016. március 7., hétfő

Esszék Koreáról

A budapesti Koreai Kulturális Központ idén februárban első alkalommal tartotta a K Culture Academy esszéíró versenyét, amelynek záróünnepsége ezen a héten csütörtökön (18.00) kerül megrendezésre.A rendezvény keretében felolvasásra kerülnek a kategóriák díjazottja is:


“A hagyományok földjén” kategória győztese:
Kovács Ramóna: A nők Jeju-szigetén


“Varázslatos Korea” kategória győztese:
Baranyai Katalin: Utazás a múltba időgép nélkül



“Korea gyöngyszeme” kategória győztese:
Harkai Daniella: Az „én” nyomában: szabadság és identitás Jeong Yu-jeong regényében



“Egy falat Korea” kategória győztese:
Győrfi Viktória: Óda a perillához

“Én és a Hajnalpír országa” kategória győztese:
Tóth Andrásné Regine: Én és a Hajnalpír országa


2016. március 2., szerda

Közel s Távol Orientalisztikai Konferencia - előadás

Idén márciusban is megrendezésre kerül a Közel s Távol Orientalisztikai Konferencia, amelyre én is, immáron másodszor, előadóként jelentkeztem.
A konferencia helyszíne változatlanul az Eötvös József Collegium (Budapest, Ménesi u. 11-13.), az előadások pedig csütörtök délelőttől szombat délutánig folyamatosan tartanak, Közel- és Távol-Kelet témában.


Az én előadásom a hagyományos koreai esküvői ceremóniát megelőző egyik fontos elem, a nászajándékos láda bemutatásáról fog szólni. Absztrakt:

A hagyományos koreai esküvő valójában két család által kötött egyezség ceremóniája volt, ennek jelentősége máig sem változott. A szertartásnak és annak előkészületeinek meghatározott rend szerint kellett zajlania, ennek eleme volt a ham, amelyben a vőlegény családja küldte a nászajándékot az esküvő előtt a menyasszony házába. Ennek tartalma mindennapi életben hasznosítható dolgok és szimbolikus elemek kombinációjából állt. Ma a szokás sokat változott, de továbbra is egy igazi esküvő elmaradhatatlan elemeként tartják számon.

Ezen kívül több japános előadással is lehet találkozni, nagyon változatos témákban, és kifejezetten izgalmasnak ígérkező is van, nem is egy. Illetve szombaton délelőtt lesz még egy konkrétan koreais téma is, amelynek előadói biztosan felkészültek lesznek és nagyon érdekes dolgokat mondanak el, ismerem őket :)

2016. február 7., vasárnap

Kürtős - egy kis magyarság Szöulban

Végre!
Sok koreai által írt blogon bele lehet futni a kürtőskalácsba, de mivel a csehek ezt szépen elkezdték reklámozni, sokan cseh hagyományos kalácsféleségként ismerik - meglehetősen bosszantó módon. De végre megjelent egy hely, ahol hagyományos magyar kenyérféleségként van feltüntetve, és nem is úgy, mint chimney cake, hanem kurtos :) szegény külföldieknek elég kimondani a mi kis szavunkat, de a lényeg, hogy valami elkezdődött :)
A hely Seochonban van, a főutcán, a Gyeongbokkung állomás 3-as kijárata felől csak egyenesen kell menni 5-10 percet. Majdnem a Tongin-piaccal szemben, annál egy kicsit visszább - ha esetleg a Koreában tartózkodó magyarok közül valaki vágyna egy kis hazaira :) 
Árban is elég elfogadható, 4000 won egy darab, és egy normális darabot értek ezalatt. Ami még meglepő, hogy a kávéárak is a normális szinten vannak! 
/Koreában ez nem egy elhanyagolható információ, mert az elmúlt években folyamatosan emelkedett az ár, és most ott tartunk, hogy egy americano nem nagyon kapható 2000-2500 won (400-500 Ft) alatt, a capucchino, lattevariációk na és a többi pedig csak ennél drágábbak és drágábbak. Mivel az emberek tanulni, dolgozni ülnek be egy kávézóba, előfordul, hogy 5-6, esetleg 10 órát is egy helyben maradnak, és ez alatt természetesen nem fogyasztanak folyamatosan. Így tehát valójában nemcsak a kávé árát, hanem magát a tartózkodást, a helyet kell megfizetnünk. Nem nehéz találni 0-24 órás kávézót sem, azt meg már ki sem kell emelni, hogy wifi is van természetesen.../

Visszatérve, képek a kis kürtőskalácsos helyről :)