태극기 – a koreai zászló
Első ránézésre is téveszthetetlen hasonlóságot
fedezhetünk fel a yin-yang
szimbólummal – természetesen nem véletlenül. A görbe vonallal kettéosztott kör
konkrétan a yin-yangra utal,
kiegészítve a színekkel és a négy trigrammával.
A görbe vonal pedig a folytonosságot, a folyamatos fejlődést jelképezi.
A yin-yang
elmélet a Kelet-Ázsia nagy részén mély hatású filozófiák teóriái közé tartozik.
Az egymás nélkül nem létezhető kettősség, az egymással ellentétes dolgok által
alkotott egy egység, az így létrejövő harmónia több párhuzamon keresztül
vizsgálható. A yin a nőt, a passzívat,
a negatívot, az a földet és a Holdat is jelenti többek között, míg a yang a férfit, az aktívat, a pozitívot,
az eget és a Napot. A yin-yang
eredeti ábrázolásában még világosabban látható, hogy valójában mindegyikben
megvan a másik is, és nem lehetnek egymás nélkül. A koreai zászlóban a fehér
alapon (amely egyébként a békét és tisztaságot szimbolizálja) a taegeuk (tegük) a piros és kék színekkel
kiegészülve még inkább a föld és az ég összekapcsolódását fejezi ki. A piros és
kék szín egyébként a koreai kultúra több reprezentatív elemében is visszatér.
무궁화 – Mugunghwa
A mugunghwa
nevű virág magyarul a törökrózsa vagy kerti mályvacserje nevet viseli. Korea
egyik legkedveltebb növénye, országuk jelképeként tekintenek rá, ezért is
emlegetik 국화 (kukhwa
~ az ország virága) néven is. Természetesen számos esetben megjelenik az
irodalomban és a művészetben, erre az egyik legékesebb példa maga a koreai
himnusz. A virág nevében a ’mugung’
az örökkévalóságot, a bőség kimeríthetetlenségét jelenti.
호랑이 – a tigris
A legtöbb országot az alakjára nézve a saját
népe azonosítja valamivel, mint ahogy Olaszországot csizmának, Magyarországot
pedig – viccesen – rántott hús alakúnak hívjuk. Koreát ilyen értelemben (is) a
tigris országának tekintik [itt Észak- és Dél-Korea, azaz a Koreai-félsziget
értendő], amint belekapaszkodik az ázsiai kontinensbe.
A nyugati világgal ellentétben Keleten az
állatvilág királyának több helyen a tigrist tekintik – nemes egyszerűséggel
azért, mert itt a tigris volt honos állat. Több évszázadon keresztül a koreai
vadonban a tigrisek szabadon éltek a többi vadállat között, mígnem az itt élők
életmód-átalakulásának és a vadászatnak eredményeképpen a félsziget középső és
déli részéről az 1960-as évekre teljesen eltűntek a szabadon élő tigrisek – ma már
csak állatkertben találkozhatunk sajnos (?) velük. Mindenesetre a folklór
rengeteg esetben említi meg a tigrist, többféle szerepben is. Annak ellenére,
hogy az egyik legrettegettebb állat volt, amely emberek halálát is okozhatta,
istenségként és megmentőként is tekintettek rá. Több történet szerint a
tigrissel kötöttek szerződést bizonyos problémás ügyek megoldásához. A tigris
volt az az állat, amellyel az ember szót tudott érteni. A koreaiak több
mítoszában, az eredetmítoszban is központi szerepben van. A hatalom és bátorság
jelképeként sok falfestményen is találkozhatunk vele. Az egyik legérdekesebb
előfordulása az irodalomban és a néphagyományban a következő kifejezésben
található: „amikor a tigrisek még pipáztak” (호랑이가 담배를 피던 시절에). A mesékben és
legendákban ugyanazt jelenti, mint nálunk a ’hol volt, hol nem volt’, tehát
nagyon régi időkre utal vissza. De miért pipázik egyáltalán egy tigris? Erre
több népmese is ad, akár különböző magyarázatot. Ezekből tudsz olvasni itt is:
https://www.uvm.edu/~outreach/Korean%20Tiger%20Folktakes.pdf (ez egy syllabus valójában, de az utolsó oldalakon kis történetek is vannak!)
Annyi bizonyos, hogy a tigris, mint erős és
félelmet keltő, de védelmező állat a koreaiak egyik legjelentősebb szimbóluma.
A mai napig több iskola és sportcsapat figurája, az 1988-as szöuli Olimpia
kabaláját is ez az állat ihlette – ez volt Hodori.
