A koreai szimbólumokról nagyon röviden

태극기 – a koreai zászló

Első ránézésre is téveszthetetlen hasonlóságot fedezhetünk fel a yin-yang szimbólummal – természetesen nem véletlenül. A görbe vonallal kettéosztott kör konkrétan a yin-yangra utal, kiegészítve a színekkel és a négy trigrammával. A görbe vonal pedig a folytonosságot, a folyamatos fejlődést jelképezi.

A yin-yang elmélet a Kelet-Ázsia nagy részén mély hatású filozófiák teóriái közé tartozik. Az egymás nélkül nem létezhető kettősség, az egymással ellentétes dolgok által alkotott egy egység, az így létrejövő harmónia több párhuzamon keresztül vizsgálható. A yin a nőt, a passzívat, a negatívot, az a földet és a Holdat is jelenti többek között, míg a yang a férfit, az aktívat, a pozitívot, az eget és a Napot. A yin-yang eredeti ábrázolásában még világosabban látható, hogy valójában mindegyikben megvan a másik is, és nem lehetnek egymás nélkül. A koreai zászlóban a fehér alapon (amely egyébként a békét és tisztaságot szimbolizálja) a taegeuk (tegük) a piros és kék színekkel kiegészülve még inkább a föld és az ég összekapcsolódását fejezi ki. A piros és kék szín egyébként a koreai kultúra több reprezentatív elemében is visszatér.

A körben elhelyezkedő négy trigramma (사괘) is saját jelentéssel bír, mindegyik mással. Eredetileg 8 ilyen változat volt a kínai filozófiában, ebből négy tűnik fel a koreai zászlón, és mindegyikük egy-egy égtáj, évszak, elem, erény, tulajdonság, családtag, stb.-re utal.

  

무궁화 – Mugunghwa

A mugunghwa nevű virág magyarul a törökrózsa vagy kerti mályvacserje nevet viseli. Korea egyik legkedveltebb növénye, országuk jelképeként tekintenek rá, ezért is emlegetik 국화 (kukhwa ~ az ország virága) néven is. Természetesen számos esetben megjelenik az irodalomban és a művészetben, erre az egyik legékesebb példa maga a koreai himnusz. A virág nevében a ’mugung’ az örökkévalóságot, a bőség kimeríthetetlenségét jelenti. 

호랑이 – a tigris

A legtöbb országot az alakjára nézve a saját népe azonosítja valamivel, mint ahogy Olaszországot csizmának, Magyarországot pedig – viccesen – rántott hús alakúnak hívjuk. Koreát ilyen értelemben (is) a tigris országának tekintik [itt Észak- és Dél-Korea, azaz a Koreai-félsziget értendő], amint belekapaszkodik az ázsiai kontinensbe.

A nyugati világgal ellentétben Keleten az állatvilág királyának több helyen a tigrist tekintik – nemes egyszerűséggel azért, mert itt a tigris volt honos állat. Több évszázadon keresztül a koreai vadonban a tigrisek szabadon éltek a többi vadállat között, mígnem az itt élők életmód-átalakulásának és a vadászatnak eredményeképpen a félsziget középső és déli részéről az 1960-as évekre teljesen eltűntek a szabadon élő tigrisek – ma már csak állatkertben találkozhatunk sajnos (?) velük. Mindenesetre a folklór rengeteg esetben említi meg a tigrist, többféle szerepben is. Annak ellenére, hogy az egyik legrettegettebb állat volt, amely emberek halálát is okozhatta, istenségként és megmentőként is tekintettek rá. Több történet szerint a tigrissel kötöttek szerződést bizonyos problémás ügyek megoldásához. A tigris volt az az állat, amellyel az ember szót tudott érteni. A koreaiak több mítoszában, az eredetmítoszban is központi szerepben van. A hatalom és bátorság jelképeként sok falfestményen is találkozhatunk vele. Az egyik legérdekesebb előfordulása az irodalomban és a néphagyományban a következő kifejezésben található: „amikor a tigrisek még pipáztak” (호랑이가 담배를 피던 시절에). A mesékben és legendákban ugyanazt jelenti, mint nálunk a ’hol volt, hol nem volt’, tehát nagyon régi időkre utal vissza. De miért pipázik egyáltalán egy tigris? Erre több népmese is ad, akár különböző magyarázatot. Ezekből tudsz olvasni itt is:

http://storywise.com.sg/storytelling/the-ungrateful-tiger/

https://www.uvm.edu/~outreach/Korean%20Tiger%20Folktakes.pdf (ez egy syllabus valójában, de az utolsó oldalakon kis történetek is vannak!)

http://www.sejongsociety.org/korean_theme/korean_folk_tales/

Annyi bizonyos, hogy a tigris, mint erős és félelmet keltő, de védelmező állat a koreaiak egyik legjelentősebb szimbóluma. A mai napig több iskola és sportcsapat figurája, az 1988-as szöuli Olimpia kabaláját is ez az állat ihlette – ez volt Hodori.