Hanja-lecke 7. 男 남 사내

男 남 사내 férfi

+ 女 여 여자 nő = 男女 남녀 férfi és nő
+ 兒 아 아이 gyerek= 男兒 남아 fiúgyerek
+ 便 편 편하다 kényelmes = 男便 남편 férj
+ 子 자 아들 utód = 男子 남자 férfi
+ 工 공 상인 gyártó = 男工 남공 férfi munkás
+ 性 성 성품 természet = 男性 남성 férfi

男學生 남학생 diák (fiú)
+ 學 학 배우다 tanul
+ 生 생 태어나다 születik

男同生 남동생 öcs
+ 同 동 한가지 ugyanolyan
+ 生 생 태어나다 születik

男女共學 남녀공학 koedukált iskola
+ 共 공 한가지 egyféle
+ 學 학 배우다 tanul

男女關係 남녀관계 férfi-női kapcsolat
+ 關 관 관계하다 kapcsolatba lép
+ 係 계 매다 köt, összeköt

Továbbiak ...: http://hanja.naver.com/hanja?q=男

Hanja-lecke 6. 子 자 아들/자식

子 자 아들/자식 fiú, utód

+ 女 여 여자 lány = 子女 자녀 gyerek (formális kifejezés)
+ 孫 손 손자 unoka = 子孫 손자 unoka
+ 音 음 소리 hang = 子音 자음 mássalhangzó

További információk, össztételek, vonássorrend, stb.: http://hanja.naver.com/hanja?q=子

Hanja-lecke 5. 女 여/녀 여자

女 여/녀* 여자 Nő

+ 子 자 아들/자식 fiú, utód = 女子 여자 lány, nő
+ 性 성 성품 természet = 女性 여성 nő
+ 男 남 남자 férfi = 男女 남녀 férfi és nő
+ 宮 궁 집 palota = 宮女 궁녀 udvarhölgy
+ 海 해 바다 tenger = 海女 해녀 búvárnő
+ 少 소 젊다 fiatal = 少女 소녀 lány, kislány
+ 王 왕 임금 király = 女王 여왕 királynő
+ 孝 효 효도 szülőtisztelet = 孝女 효녀 szüleivel illően viselkedő lány
+ 孫 손 손자 unoka = 孫女 손녀 lányunoka
+ 織 직 짜다 készít = 織女 직녀 varrónő
+ 母 모 어머니 anya = 母女 모녀 anya és lánya
+ 工 공 장인 gyárt = 女工 공녀 női gyári munkás
+ 巫 무 무당 sámán = 巫女 무녀 sámánasszony
+ 兒 아 아이 gyerek = 女兒 여아 lány(gyerek)
+ 高 고 높다 magas = 女高 여고 lány középiskola
+ 人 인 사람 ember = 女人 여인 nő
+ 美 미 아름답다 szép = 美女 미녀 szépség, szép nő
+ 兵 병 병사 katona = 女兵 여병 női katona
+ 軍 군 군사 katona = 女軍 여군 női katona
+ 警 경 깨우치다 észrevesz = 女警 여경 női rendőr
+ 神 신 귀신 istenség = 女神 여신 istennő
+ 難 난 어렵다 bonyolult = 女難 여난 nőügy
+ 服 복 옷 ruha = 女服 여복 női ruha
+ 下 하 아래 lent = 下女 하녀 cseléd

女性界 여성계 a nők világa
+ 性 성 성품 természet
+ 계 지경 határ, világ

女性的 여성적 nőies
+ 的 적 과녁 melléknév-képző

母女間 모녀간 anya és lánya kapcsolat
+ 母 모 어머니 anya
+ 間 간 사이 között, kapcsolat

多子女 다자녀 sok gyerekes
+ 多 다 많다 sok
+ 子 자 자식 utód

男女別 남녀별 nemi diszkrimináció
+ 男 남 남자 férfi
+ 別 별 나누다 megoszt

男女平等 남녀평등 férfi-női egyenlőség
+ 男 남 남자 férfi
+ 平 평 평평하다 sima, sík
+ 等 등 무리 csoport, kategória

女性味 여성미 női ízlés
+ 味 미 맛 íz

女性運動 여성운동 nőmozgalom
+ 運 운 옮기다 mozdít
+ 動 동 움직이다 mozog

Továbbiak: http://hanja.naver.com/hanja?q=女

Eredetmítoszok - magyarázat

Az előző bejegyzésben - és persze sok más helyen - olvasható eredetmítoszok sok közös elemben is osztoznak. Első hallásra furcsa történeteknek tűnhetnek, amik nagyon, de nagyon messze állnak a valóságtól, ami valószínűleg így is van. Azonban a mítoszokban sosem a konkrét történetet, hanem a mögé bújtatott tartalmat kell figyelnünk.

A következő linken elérhető ppt-s összefoglaló a Dangun, Jumong és Pak Hyeokkeose születését és/vagy életét övező mítoszok elemeit magyarázza meg és hasonlítja össze: 

Mitologémák és szimbólumok a koreai mítoszokban

Teljes megértésükhöz természetesen további kutakodás javasolt, ehhez a prezentáción feltüntetett források segítséget is nyújtanak. Ezek elolvasása és megértése után már nem csak bolondos és hihetetlen történeteknek fognak tűnni a koreaiak eredetmítoszai.

Eredetmítoszok

단군 Dangun

A Samguk Yusa (삼국유사): A három királyság legendái című krónika szerint, amelyet egy Iljon nevű buddhista szerzetes írt, a legelső koreai államalakulatot i.e. 2333-ban egy félig isten, félig emberi lény alapította. A legenda szerint az ég istene leküldte fiát (환웅 Hwanung) a földi világba, hogy rendet tegyen az emberek között. A fiú a földön összetalálkozott egy tigrissel és egy nősténymedvével, akik emberré szerettek volna válni. A fiú egy sötét barlangba küldte őket, ahol 100 napig csak 20 gerezd fokhagymát és ürmöt ehettek és nem mehettek napra. A tigris pár nap után feladta, a medve viszont 21 nap után egy gyönyörű lánnyá változott. Magányos volt, ezért egy gyermekért imádkozott Hwanunghoz egy szantálfa alatt. Hwanung feleségül vette és nászukból született meg a híres 단군 왕검 Dangun Wanggeom (neve jelentése szantálfa úr), aki i.e. 2333-ban megalapította a Gojoseon (고조선) államot, az első koreai királyságot.

[Dangun "mese": https://www.youtube.com/watch?v=ERR5wpF1LbY]

Dangunról igencsak megoszlanak a vélemények: A Taechong’gyo koreai vallás főistenként tiszteli, de sokan kétségbe vonják létezését. De az 1990-es években Észak-Korea bejelentette, hogy egy víztározó építése közben megtalálták az államalapító földi maradványait. Kangdongban (강동, Észak-Korea) fehér gránittömbökből egy piramisszerű sírhelyet emeltek a tiszteletére, amely azóta zarándokhellyé vált.

Területe: Koreai-félsziget északi része, Liaotung-félsziget, első fővárosa a Phenjan közeli Asadal volt. Azon korszaka, amelyet történelmi források is bizonyítanak egy Kija (기자) nevű menekült hivatalnokhoz kapcsolódik. Ő megalapította i. e. 1121-ben a Kija-Chosunt (기자조선), ami egy új állam volt. 

Minden év október 3.-án ünneplik a koreai nemzet danguni alapítását. Valamint egészen 1961-ig i.e. 2333-tól számították az idő Koreában.

[Kidolgozta: M.K.]

주몽 Jumong

A folyamisten leánya, Yuhwa (유화) az Egek Ura fiának, Haemosunak (해모수) volt a törvénytelen felesége, aki napsugárral ejtette teherbe a lányt. Később a jobb hónalján keresztül szült egy tojást. A tojástól féltek az emberek, így istállóba vetették, hogy a lovak összetapossák, azonban azok nem ártottak a tojásnak. Ezt követően a hegyekbe vetették, hogy a vadállatok bánjanak el vele, de ők is védelmezték a tojást, mely fölött még sugárnyaláb is ragyogott. Látva, hogy nem árthatnak neki, visszaadták a tojást Yuhwának, édesanyjának. Ekkor a tojásból kikelt Jumong.

Kezdetektől fogva különleges volt, már csecsemő korában is mesterien bánt az íjjal. Az egyik mese szerint egy légy körözött a szeme előtt, és mivel nem tudott tőle aludni, lelőtte, mikor az állat megpihent egy rokkán. Nem meglepő módon Jumong nevének jelentése buyeoi archaikus nyelven „íjászmester”. Íjásztudása mellett nagy testi erejével is kitűnt a társai közül. Erre példa, mikor fogadott atyja (금와 Geumwa, Kelet-Buyeo 부여 királya) fiai irigységből fához kötözték, ő azonban a fát kitépve kiszabadult. Ezt követően mostohatestvérei elhatározták, hogy meggyilkolják. Anyja figyelmeztetésére lovon dél felé menekült három barátjával együtt. Egy folyó került az útjába. A nevét megmondva s korbácsával a vízre csapva a halak és teknősök szorosan összerendeződve hidat alkottak, így Jumongék el tudtak menekülni az üldözők elől.

Gyermekeknek szóló képeskönyv illusztrációja Jumong átkeléséről

22 évesen lépett trónra, ezzel megalapítva Koguryeot (고구려), a három királyság legnagyobb területű államát. A korábbi Hae (해) nevét megváltoztatta a Ko (고) névre, ezzel pedig a Ko nemzetség ősatyjává vált. A Ko magasságosat jelent, Jumong ezzel a Naptól való származására kívánt utalni. Uralkodása alatt a szomszédos országot is behódoltatta. További hozzákapcsolódó csoda, amikor a Sólyom-hágó fölött fekete fellegek eltakarták az eget, és olyan hang hallatszott, mintha ásnának. Amikor kitisztult az ég, a hágónál egy Jumongnak épített várost lehetett megpillantani. Tizenkilenc évnyi uralkodás után felemelkedett az égbe és nem tért vissza többet. Csak az ostorát hagyta hátra, Sárkányvárnál temettek el. Valójában Kr. e. 19-ben fia temettette el és adta neki a Szent Jumong Király nevet.

A trónt idősebbik fia, Yuri (유리) örökölte. A második feleségétől származó fia, Onjo (온조), Paekje (백제) királyság alapítója lett.

[Kidolgozta: H.Zs.]

박혁거세 Park (vagy Pak) Hyeokkeose

A mítosz a Samguk yusában található. A hat klán vezetői összegyűltek, hogy közös uralkodót válasszanak. Miközben tanácskoztak nagy vihar kerekedett. Miután lecsendesedett az idő, az egyik vezető egy fehér táltost vett észre. A paripa közelében találtak egy tojást, amiben egy kisfiú volt. A legenda szerint ő volt Park Hyeokkeose, akit közös uralkodónak választottak.

Park Hyeogeose nevének jelentése ragyogó király, mivel mikor megtalálták a fiút, isteni fény vette körül: geoseogan = király, hyeok (kínai karakterrel) = fényes, ragyogó. A Park szó tököt jelent, ami azért érdekes, mert a mítosz másik változata szerint a kisfiút egy tökben találták meg.

Ő alapította a Shilla (신라) Királyságot, aminek fővárosa Geumseong (금성) (mai nevén Gyeongju 경주) volt. Gyeongju számos nevezetessége tartozik az UNESCO világörökségi részéhez, mint például a Seokguram-grotto (석굴암), a Bulguksa (불국사) buddhista templom, a Gyeongju történelmi körzet és a Yangdong (양동) történelmi falu.

[Kidolgozta: K.A.]

1956

A hétvégén számos helyszínen, több alkalommal, különböző volumenű és tartalmú megemlékezéseken vehetünk részt ezen a hétvégén, hogy megpróbáljuk visszagondolni, mi pedig, akik nem is éltünk akkor, egy kicsit elképzelni, hogy mi is történt 1956-ban.

Ma van 60 éve.

Még gimnazista koromban vetítették le nekünk ünnepség helyett A szabadság vihara c. dokumentumfilmet, ami az akkori tinédzser fejemnek elég megrázó élményként maradt meg. Hasonlóképpen bele tud égni az emberbe Mária verse, a Mennyből az angyal. Ha valaki ma, vagy a hétvége folyamán nem vett részt semmilyen '56-os vonatkozású eseményen, legalább ezt a verset olvassa el egyszer. Ne csak úgy örüljünk október 23-nak, mint egy plusz munkaszüneti nap, amikor nem kell dolgozni vagy iskolába menni. Próbáljuk meg megérteni, hogy miért is maradunk ilyenkor otthon.

Még kevésbé találkozunk olyan eseményekkel, amelyek a nemzetközi reakciókat mutatnák be a magyar forradalommal kapcsolatban.

Idén, október 17-én volt az ELTE Koreai Tanszékén egy szimpózium, ami a budapesti és magyarországi események koreai visszhangját volt hivatott bemutatni, a következő programban (az előadó professzorok neveit itt nem tüntetném fel, az esemény hirdetésében pontosan olvashatóan az interneten másutt):

A "Magyar Szabadságot Védő Önkéntes Diákkatonák" története

"Magyarország szomorú dala" - antikommunista verseskötet a magyar forradalomról

A magyar forradalom híre a korabeli dél-koreai újságok tükrében

"Egy budapesti kislány halálára" - Kim Cshun Szu, a nagy koreai költő verse a magyar forradalomról

Az 1956-os forradalom képe Japánban - a "Magyarokat Megsegítő Japán Társaság" tevékenysége

Ezek közül személyesen a "Magyarország szomorú dala" c. verseskötetet szeretném bemutatni, mivel ezzel volt alkalmam egy kicsit foglalkozni.

Miért is jelentős ezen verseskötet? Mikor '56-ban a forradalom kitört Magyarországon, a Koreai-félszigeten már fennállt a megosztottság, már létezett külön Észak- és Dél-Korea. Magyarország politikailag Északhoz volt közelebb, hiszen mindkét állam, akarva vagy akaratlanul, a kommunista országok sorába tartozott. Dél-Koreára viszont ekkor már erőteljes amerikai befolyás hatott és a demokratikus átalakulás felé húztak. Ezért is olyan meglepő, hogy kiadásra került egy olyan kötet, amely Magyarországról, Magyarországnak szól.

Tíz koreai költő alakított egy társaságot és közös munkával az októberi forradalom kitörése után 2 hónappal már ki is adták a Magyarország szomorú dala c. (eredeti: 헝가리 비가) kötetet, amely a magyarok iránti szolidaritást kifejező verseken kívül több leírást és így sok információt  tartalmazott magáról az országról, annak természeti adottságairól, történelméről, a forradalomról és annak menetéről, valamint nagy magyar irodalmi alakok, mint Petőfi, Arany, Ady, és még sorolhatnánk, verseit is lefordították és beletették. Ez volt az első olyan mű, amely kizárólag Magyarországgal foglalkozott. Az azonban vitatható, hogy a benne szereplő információk pontosak voltak-e 100%-ig, hiszen a költők ismereteiket vélhetően japán források közvetítésével szerezték. 

A tíz költő versei mind a magyarokkal való szolidaritást tükrözik. Felismerték, hogy ugyan egy nevében kommunista állam népéről van szó, de ez a nap a szocializmust nem akarja elfogadni, fellép több népet meghazudtoló bátorsággal a szovjetek ellene, ami nem kevés áldozatot jelent számukra. Kifejezik kritikájukat a többi nagy a európai hatalommal és az ENSZ-szel szemben, amiért nem segítették meg Magyarországot, amikor nagyon szükség lett volna rá. Hősökként tekintenek a magyar nőkre és férfiakra, és kifejezik reményüket, hogy bár a forradalom el is bukott, de a siker eljön egyszer és Magyarország fel tud emelkedni, ahogy megérdemelné.

A kötet egy olyan kiadvány, amely vélhetően a koreaiak számára, főleg a fiatalabb generációk számára, sajnos, teljesen ismeretlen. A magyarok számára szintén, hiszen csak nemrég bukkantak rá professzoraink. Ennek ellenére ha csak kevesen is, tudhatunk így egy olyan könyvről, amely a két ország korai kapcsolódásának bizonyítéka azokban a hányattatott években.

Hanja-lecke 4. 月 월 달

月 월 달 Hold/hónap

+ 光 광 빛 fény = 月光 월광 holdfény
+ 正 정 바르다 teljes, helyes = 正月 정월 telihold
+ 每 매 매양 minden = 每月 매월 minden hónap(ban)
+ 末 말 끝 vége = 月末 월말 hónap vége
+ 明 명 밝다 fényes = 明月 명월 fényes Hold
+ 前 전 앞 előtt = 前月 전월 előző hónap
+ 來 내/래 오다 jön = 來月 내월 következő hónap
+ 初 초 처음 először = 月初 월초 hónap eleje
+ 料 료(요) 헤아리다 (el)számol = 月料 월료 havi fizetés
+ 給 급 주다 ad = 月給 월급 havi fizetés
+ 出 출 나다 lesz, kijön = 月出 월출 feljön a Hold
+ 今 금 이제 most = 今月 금월 ez a hónap
+ 各 각 각각 minden egyes = 各月 각월 havonta, minden egyes hónapban
+ 半 반 반 fél = 半月 반월 félhold

月曜日 월요일 hétfő (Hold napja)

A koreaiban a hónapoknak nincsenek külön elnevezései, számokkal mondják őket:

一月 일월 január
二月 이월 február
三月 삼월 március
四月 사월 április
五月 오월 május
六月 육월 *유월 június
七月 칠월 július
八月 팔월 augusztus
九月 구월 szeptember
十月 십월 *시월 október
十一月 십일월 november
十二月 십이월 december

További összetételek, információ, vonássorrend, stb.: http://hanja.naver.com/hanja?q=月

Hagyományos koreai ruházat (jegyzet)

A keleti kultúrákra jellemző és számomra személyesen nagyon szimpatikus, hogy még viszonylag észbe kaptak a modernizációs években, és időben kellő figyelmet fordítottak arra, hogy az évszázadok során átadott hagyományos elemeket, ha csak részben is, de megőrizzék. Valahogy így említhetnénk meg a koreaiak hagyományos viseletét, a hanbokot is.

A hanbok (韓服 한복) szó szerint koreai ruhát jelent. A mai gyors életvitelhez nem passzoló ruházat évszázadokig nagyjából egységes viselet volt az uralkodó rétegtől kezdve a közemberekig, nyilván különbséggel a megjelenésben. Alapvetően megkülönböztetjük a női és férfi viseletet.

A női hanbokot külön chima-jeogorinak (치마저고리) is hívják, a szoknya-mellénykét jelent, megkülönböztetve a férfi verziótól, aminek alsó része egy nadrág. A női változat tehát alapvetően egy nagy felületű, melltől földig érő szoknyából áll, amihez egy rövid mellényként viselnek (a mai boleróhoz hasonlíthatnánk). Ezeken az alapdarabokon kívül számos hozzátartozó ruhadarabot sorolhatunk fel. Dongjeongnak (동정) hívják a nyakrészt körbevevő fehér sávot, otkoreumnek (옷걸음) pedig a mellény megkötésére szolgáló szalagot, amelyet gyakran díszítettek is. Ennek csomózására különböző módok vannak. A szoknya alatt alsószoknya, a mellény alatt egy vékonyabb és kevésbé díszített mellényke is van. Évszaktól, időjárástól függően nyilván rétegesebben öltözködtek. Lábukra egy vastagabb anyagú zokniféleséget, koreaiul beoseont (버선) húztak, majd erre a cipőt. A beoseont is gyakran különböző hímzésekkel díszítették.

A hanbokot hagyományosan kézzel készítették, egy nőnél fontos volt a varráshoz való értés, a készség. Anyaga selyem vagy hasonló finom anyag, a közrendűeknek nyilván ennél közönségesebb és kevésbé kímélendő. Az öltözethez ezen felül kisebb kiegészítők is tartoztak, például kis batyu, varrókellékes dobozka - az ilyen kis elemeket a bő ruhaujjban tartották. 

A koreai szimbólumokkal kapcsolatban mindig érdemes boncolgatni egy kicsit a színeket. A ruházatnál sincs ez másképp. Az előző témával kapcsolatban említett 5 elem/yinyang elméletbe illeszkedő öt fő szín az öltözködésben is megjelenik. Ezen kívül, minél idősebb valaki, annál kevésbé visel világos, harsány színeket - ezek inkább a fiatal, főleg hajadon lányok viseletén jelentek inkább meg. Az öltözet különösen cifra volt egy ceremónián, pl. egy esküvőn. A házasságkötés eseményekor a leendő férj édesanyja kéket, a leendő feleség édesanyja rózsaszínt visel(t). A kék egyébként a fiúgyermeket világra hozott anyák színe volt. 

A hanbok színezéséhez akkoriban természetes színezőanyagokat használtak, ezeket a természetből szerezték be és ehhez értő szakemberek dolgozták fel azokat. Nem véletlen, hogy a közrendűek körében nem volt elterjedt a nagyon színes ruha viselete, hiszen az anyag megfestése nem kevés pénzbe került, amit egy átlag parasztcsalád például nem biztos, hogy megengedhetett magának. A korabeli utazók beszámolóiban a koreaiakat fehér ruhás, esetleg szürke ruhás emberekként említik. Az arisztokráciában nyilván sokkal színesebb és díszesebb ruhák voltak a jellemzőek, fém, esetleg nemesfém kiegészítőkkel, finomabb varrott mintákkal.

A minták között gyakran voltak buddhista szimbólumok, mint a lótuszvirág, vagy hiedelmekhez kötődő elemek, mint a gránátalma (sok mag = sok utód). Ha valaki hanbokján fejsze volt, az a fiúgyermek reményét fejezte ki, különösen ha az illető már áldott állapotban volt. Nem voltak ritkák a kínai írásjegyek sem, amik már önmagukban is jelentéssel bírtak.

A férfiak öltözete első ránézésre is sokban különbözött a női változattól. Az ő mellényük hosszabb volt, és alul nadrágot (바지) hordtak. A fejfedőjük társadalmi rangjukat, szerepüket is tükrözte. Több réteget viseltek, lábukon kkotshin (꽃신) nevű cipőt hordtak. Ennek szó szerinti jelentése "virágcipő", elnevezését a rá hímzett figurákról kapta. Ha valaki történelmi sorozatot néz, megfigyelheti a különféle öltözeteket, amelyek már külsőre is elkülönítik a társadalom tagjait, szerepük alapján. A király öltözete szintén külön eset volt, általában piros/bordó, arannyal bőségesen díszített ruhadarabokat viseltek.

(Javasolt sorozat: 밤을 걷는 섬비, angol címe The scholar who walks the night.)

Ma a hanbok, bármilyen szép és szemrevaló is, nincs mindennapi használatban. Viselik különleges eseményekkor, főleg házasságkötéskor, maga a házasulandó pár is, hiszen az esküvői ceremóniának még mindig van egy hagyományos része, amikor a szülőket köszöntik, és ezt általában hanbokot viselve teszik meg. Ezenkívül kedvelt időtöltés a nagy paloták látogatása hanbokban. 

A hanbok elemeit, annak formáját a modern divattervezők is örömmel használják, beolvasztják, és ebből is nagyon szép ruhadarabok születnek. 

A legtöbb koreainak a mai napig van egy saját hanbokja otthon. Egy-egy hanbok átszámítva több százezer forintba is kerülhet, anyagától függően. Erre szakosodott boltokban, vagy a régi piacok ruhaneműt áruló részein megrendelhetők, magunkra szabva.

A hanbokról bőven többek között ebben a kiadványban is olvashatunk:

Samuel Songhoon Lee: Hanbok: Timeless Fashion Tradition. Seoul Selection, 2015.