A hétvégén számos helyszínen, több alkalommal, különböző volumenű és tartalmú megemlékezéseken vehetünk részt ezen a hétvégén, hogy megpróbáljuk visszagondolni, mi pedig, akik nem is éltünk akkor, egy kicsit elképzelni, hogy mi is történt 1956-ban.
Ma van 60 éve.
Még gimnazista koromban vetítették le nekünk ünnepség helyett A szabadság vihara c. dokumentumfilmet, ami az akkori tinédzser fejemnek elég megrázó élményként maradt meg. Hasonlóképpen bele tud égni az emberbe Mária verse, a Mennyből az angyal. Ha valaki ma, vagy a hétvége folyamán nem vett részt semmilyen '56-os vonatkozású eseményen, legalább ezt a verset olvassa el egyszer. Ne csak úgy örüljünk október 23-nak, mint egy plusz munkaszüneti nap, amikor nem kell dolgozni vagy iskolába menni. Próbáljuk meg megérteni, hogy miért is maradunk ilyenkor otthon.
Még kevésbé találkozunk olyan eseményekkel, amelyek a nemzetközi reakciókat mutatnák be a magyar forradalommal kapcsolatban.
Idén, október 17-én volt az ELTE Koreai Tanszékén egy szimpózium, ami a budapesti és magyarországi események koreai visszhangját volt hivatott bemutatni, a következő programban (az előadó professzorok neveit itt nem tüntetném fel, az esemény hirdetésében pontosan olvashatóan az interneten másutt):
"Magyarország szomorú dala" - antikommunista verseskötet a magyar forradalomról
A magyar forradalom híre a korabeli dél-koreai újságok tükrében
"Egy budapesti kislány halálára" - Kim Cshun Szu, a nagy koreai költő verse a magyar forradalomról
Az 1956-os forradalom képe Japánban - a "Magyarokat Megsegítő Japán Társaság" tevékenysége
Ezek közül személyesen a "Magyarország szomorú dala" c. verseskötetet szeretném bemutatni, mivel ezzel volt alkalmam egy kicsit foglalkozni.
Miért is jelentős ezen verseskötet? Mikor '56-ban a forradalom kitört Magyarországon, a Koreai-félszigeten már fennállt a megosztottság, már létezett külön Észak- és Dél-Korea. Magyarország politikailag Északhoz volt közelebb, hiszen mindkét állam, akarva vagy akaratlanul, a kommunista országok sorába tartozott. Dél-Koreára viszont ekkor már erőteljes amerikai befolyás hatott és a demokratikus átalakulás felé húztak. Ezért is olyan meglepő, hogy kiadásra került egy olyan kötet, amely Magyarországról, Magyarországnak szól.
Tíz koreai költő alakított egy társaságot és közös munkával az októberi forradalom kitörése után 2 hónappal már ki is adták a Magyarország szomorú dala c. (eredeti: 헝가리 비가) kötetet, amely a magyarok iránti szolidaritást kifejező verseken kívül több leírást és így sok információt tartalmazott magáról az országról, annak természeti adottságairól, történelméről, a forradalomról és annak menetéről, valamint nagy magyar irodalmi alakok, mint Petőfi, Arany, Ady, és még sorolhatnánk, verseit is lefordították és beletették. Ez volt az első olyan mű, amely kizárólag Magyarországgal foglalkozott. Az azonban vitatható, hogy a benne szereplő információk pontosak voltak-e 100%-ig, hiszen a költők ismereteiket vélhetően japán források közvetítésével szerezték.
A tíz költő versei mind a magyarokkal való szolidaritást tükrözik. Felismerték, hogy ugyan egy nevében kommunista állam népéről van szó, de ez a nap a szocializmust nem akarja elfogadni, fellép több népet meghazudtoló bátorsággal a szovjetek ellene, ami nem kevés áldozatot jelent számukra. Kifejezik kritikájukat a többi nagy a európai hatalommal és az ENSZ-szel szemben, amiért nem segítették meg Magyarországot, amikor nagyon szükség lett volna rá. Hősökként tekintenek a magyar nőkre és férfiakra, és kifejezik reményüket, hogy bár a forradalom el is bukott, de a siker eljön egyszer és Magyarország fel tud emelkedni, ahogy megérdemelné.
A kötet egy olyan kiadvány, amely vélhetően a koreaiak számára, főleg a fiatalabb generációk számára, sajnos, teljesen ismeretlen. A magyarok számára szintén, hiszen csak nemrég bukkantak rá professzoraink. Ennek ellenére ha csak kevesen is, tudhatunk így egy olyan könyvről, amely a két ország korai kapcsolódásának bizonyítéka azokban a hányattatott években.
